A vérkép egy rutin laboratóriumi vizsgálat, amelyet az egészségi állapot felmérésére használnak. A vérkép számos különböző paramétert mutat meg, beleértve a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék számát, valamint a hemoglobin és a hematokrit szintjét. Ezek az értékek fontos információkat szolgáltatnak a vérképzőrendszer állapotáról, továbbá az esetleges kóros elváltozásokról.
Vérszegénység és a vörösvértestek
A vérszegénység, gyakori probléma, amely a vörösvértestek számának csökkenésével vagy azok működési zavaraival jár. A vérképben a vörösvértestszám, a hemoglobin és a hematokrit alacsony értékei jelezhetik a vérszegénységet. Ennek a betegségnek típusai léteznek, amilyen a vashiányos vérszegénység, ahol a ferritin és a vas szintje is csökken. Másik lehetséges probléma a B12-vitamin hiánya okozta anémia, amely megaloblasztos anémiaként ismert. A pontos diagnózis érdekében további vizsgálatokra lehet szükség.
Fertőzések és a fehérvérsejtek
A fehérvérsejtek, fontos szerepet játszanak az immunrendszer működésében. A vérképben a fehérvérsejtek számának emelkedése, általában fertőzést, gyulladást vagy stresszhelyzetet jelezhet. A különböző típusú fehérvérsejtek arányának változása specifikus betegségekre utalhat. A neutrofilek számának növekedése bakteriális fertőzést, míg a limfociták emelkedett szintje vírusos fertőzést jelezhet.
Vérzékenység és a vérlemezkék
A vérlemezkék a véralvadásban játszanak kulcsszerepet. A vérképben a vérlemezkék számának csökkenése vérzékenységet okozhat, ami súlyos esetben spontán vérzésekkel járhat. A trombocitopénia okai közé tartoznak a csontvelő betegségei, autoimmun betegségek, fertőzések, vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásai. A vérlemezkék számának növekedése, vagy trombocitózis, viszont fokozott trombózisveszélyt jelenthet, amely vérrögök képződéséhez vezethet.
Krónikus betegségek és a vérkép
A vérkép változásai krónikus betegségek jelei is lehetnek. A krónikus vesebetegségben szenvedőknél gyakran megfigyelhető anémia, mivel a vesék által termelt eritropoetin hormon szintje csökken, ami a vörösvértest képződésének csökkenéséhez vezet. A krónikus májbetegségek szintén okozhatnak vérképeltéréseket, amilyen a fehérvérsejtek és a vérlemezkék számának csökkenése.
Az alacsony trombocita szint
Az alacsony trombocita szint, súlyos egészségügyi problémák jele lehet. A trombociták alapvető szerepet játszanak a véralvadásban, és ha ezek száma túl alacsony, a vérzés kockázata megnő. A trombocitopénia különböző okokból alakulhat ki, és ennek megfelelően különböző következményekkel járhat.
Daganatok és a vérkép
A vérkép eltérései daganatos betegségek jelei is lehetnek. A leukémia a fehérvérsejtek kóros szaporodásával jár, ami magas fehérvérsejt számot eredményezhet, miközben a normális vérsejtek száma csökken. A mielóma multiplex egy csontvelődaganat, a vörösvértestek és a vérlemezkék számának csökkenését okozhatja, valamint a fehérvérsejtek arányának változását.
Hormonális eltérések
A hormonális zavarok is befolyásolhatják a vérképet. A pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis) csökkent fehérvérsejt számot és anémiát okozhat, míg a pajzsmirigy túlműködése (hipertireózis) a fehérvérsejt szám emelkedésével járhat. Az endokrin rendszer betegségeinek diagnosztizálásában a vérkép mellett hormonális vizsgálatok is szükségesek.
Gyulladásos betegségek
A krónikus gyulladásos betegségek, mint a reumatoid artritisz vagy a Crohn-betegség, szintén változásokat okozhatnak a vérképben. Ezekben az esetekben gyakran megfigyelhető a fehérvérsejt szám emelkedése, valamint a vérsüllyedés és a C-reaktív protein szintjének növekedése, amelyek a gyulladásos folyamatok jelenlétére utalnak.
